Hogy miért kell stratégia? Ez a cikk azoknak szól, akik már tudják, miért kell stratégia. Olyanoknak, akik stratégiájukkal egy stabil és fenntartható rendszert szeretnének építeni, ami kiszámítható és nem dől össze, mint annyi más fundraising program.
Mely lépéseket kell megtennünk egy stratégiatervezésnél?
- Célok meghatározása
Mint annyi sok más projekt esetében először biztosan tudnunk kell, hogy mik a céljaink.
- Határozzuk meg, hogy milyen időtartamú stratégiát tervezünk. Én 3 éves stratégiát szoktam javasolni, de minimum 2 évben gondolkodj.
- Majd határozzuk meg, hogy mennyi befektetni való pénzünk vagy/és kapacitásunk van rá. Minden fundraisinghez kell pénz, így ne is vágjunk bele semmilyen adománygyűjtésbe, ha nem akarunk rá áldozni – mert akkor csak biztos kudarc lesz a vége.
- Mennyi adományt szeretnénk? Ez egy trükkös kérdés, erre eddig minden ügyfelem azt mondta, hogy „amennyit csak lehet”. Ezért célszerűbb azt a kérdést feltenni, hogy az elkövetkező 3 évben (vagy amilyen hosszúra tervezzük a stratégiát), mekkora kiadásai lesznek a szervezetnek?
Ha mindezzel megvagyunk, az már egy jó kezdet, mert a céljaink fogják az utat mutatni számunkra a stratégiatervezés sötét (:D) útvesztőjében.
- Elveink és irányelveink
- A következő lépésben szögezzük le az elveinket. A tapasztalt adománykérő szervezetek ezt Etikai kódexben vagy Adományszervezési kódexben szokták tenni. De miről van itt szó egyáltalán?
Hogy milyen támogatásokat és milyen módon akar vagy nem akar elfogadni a szervezet. Ha például fontos a politikai függetlensége a szervezetnek, akkor kikötheti, hogy nem fogad el politikai szervezetektől, személyektől támogatást. Ha nem akar állami feladatokat ellátni, mert az ellenkezik az elveivel, akkor itt kiköti, hogy nem fogad el adományt kormányzati szereplőktől. Amit itt érdemes átgondolni, hogy milyen szervezetektől és milyen formában fogadunk vagy nem fogadunk el támogatást. Elfogadunk-e névtelen, készpénzes adományokat? Elfogadunk-e névtelen, x millió forint feletti adományokat? Milyen esetben akarunk vizsgálódni a cég után egy céges adomány esetében? Mekkora összegnél és milyen módon akarunk vizsgálatot folytatni. Ki és hogyan teszi mindezt? Stb. - Az irányelveink sokkal inkább a fundraising célokhoz kapcsolódnak. Milyen típusú adományokat szeretnénk?
- Egyszeri vagy rendszeres adományokat?
- Minél több személytől alacsony összeget vagy kevesebb donortól magasabb összeget?
- Célhoz kötött vagy szabad felhasználású adományokat szeretnénk?
- Fenntartható, lassan építkező programot vagy gyorsan növekvő, de több rizikóval járó programokat szeretnénk futtatni?
Ezen kérdések esetében néhány ötlet a válaszhoz:
A rendszeres és az egyszeri adomány megszerzése között nincs lényegi különbség. A rendszeres támogatáskor ugyanazon a meggyőzéses folyamaton megyünk keresztül a potenciális donorral, mint az egyszerinél. Szóval akkor miért ne rögtön rendszereset kérjünk?
Ha több támogatót szeretnénk, akik alacsony összeggel támogatnak, akkor nem leszünk annyira kiszolgáltatva a donorok adományozási kedvének és igényeinek. Célszerű közösségépítő szervezetek számára vagy olyanoknak, akik többféle személy érdekeit védik, érdekeiben cselekednek egyszerre, azaz a szervezet témája sokakat érint. Kevesebb, nagy adományozás esetében érdemes máris végiggondolni, hogy ha „major donorokat” szeretnénk, akkor kik semmiképpen nem jönnek szóba?
Célhoz kötött támogatás kérésekor egy projektre, egy kampányra, egy megvalósítandó célra kérünk adományt, ezért másra nem is használhatjuk. Könnyebb adományt kérni egy konkrét dologra, de nehezebb csak arra költeni aztán.
Lassan építkező programok biztosabbak, de sok idő, a gyorsabbak kockázatosabbak.
-
Szervezetelemzés
Amennyiben külsős szakértőkkel dolgozunk, érdemes egy szervezetelemzést végezni. Ha szervezeten belül csináljuk a stratégiatervezést, akkor is célszerű végiggondolni az alábbiakat:
-
Milyen tapasztalataink vannak szervezetileg az adományszervezésben? Milyen módszereket, csatornákat használtatok korábban, milyen sikerrel? Ha nem volt sikeres, miért nem, ha sikeres volt, miért volt?
-
A szervezeten belül ki ért bármelyik fajta fundraisinghez? Mennyi tapasztalat van a szervezetben?
-
Mennyi a kapacitás? Hányan tudnak adományszervezéssel foglalkozni a jövőben?
-
Milyen programokat futtatunk? Milyen eredménnyel? Ha rendezvényt szervezünk, hányan szoktak eljönni? Ha közösségépítést csinálunk, hány közösségünk van, milyen aktívak? Ha önkéntes programot futtatunk, hányan vannak az önkéntesek és milyen aktívak? Stb.
-
Milyen adatbázisunk van? Hányan vannak benne, milyen adataik vannak meg?
-
Milyen forrásaink vannak jelenleg, mekkora összeget tartalmaznak, hány százaléka az adott program bevétele az össz. költségvetésünknek?
a cikk 2. részével jövő héten jelentkezünk
